Lovagok

Európa népeinek hadereje döntően gyalogos egységekből állt. Ez alól az első és egyetlen kivételt a frankok jelentették. Nagy Károly szervezte meg azt a fajta lovasalakulatot, amely a lovagság alapját jelentette. Ezek a lovaskatonák egyrészt nemesek voltak, másrészt arra alkalmas jobbágyokból válogatták ki őket. A legjobb és legdrágább fegyverzettel felszerelt és kitűnő ellátásban részesülő elitalakulatokról van szó. Ezeket a lovaskatonákat hívták lovagoknak. A 11. század közepétől datálhatjuk a lovagi cím apáról az elsőszülött fiúra szállását, vagyis a cím öröklődött; ekkortól beszélhetünk lovagcsaládokról. Ez azután önálló társadalmi osztály kialakulásához vezetett, ami után már új nem nemes származásúak nem kerülhettek be a lovagok közé. Ezt a különállást húzta alá a 12. század elején megjelenő lovaggá avatási aktus ceremóniája, ami nem előfeltétel, hanem a nép számára rendezett látványosság volt. Mindez a változás csak az Alpoktól északra zajlott le, Dél-Európában a lovagok egészen a 14. századig megmaradtak a nemesek és nem nemesek közös testületének. A lovagok hűbéresek voltak, vagyis birtokot kaptak, aminek fejében kötelesek voltak uruk hívására hadba vonulniuk. Ám nem minden lovagnak jutott hűbér, ők egy ideig-óráig valamelyik fejedelem szolgálatába álltak, majd tovább vándoroltak. Ilyen "kóbor lovagok" voltak a trubadúrok is, akik a fennálló (hűbéri) társadalmi rendből kilépő, szabad életre vágyó, magukat önállósító lovagok voltak. A lovagok más csoportja lovagrendekbe szerveződött. Ők a szokásos szerzetesi fogadalom mellé a hadi fogadalmat is letéve vallási fanatikusokként félelmetes harci erőt képviseltek. A későközépkorban a hűbéri társadalom felbomlása idején jelentek meg a rablólovagok, akik már nem tudták hűbérbirtokuk egyre csökkenő bevételeiből fenntartani magukat, ezért erőszakos rablásokra kényszerültek. Az idő előrehaladtával a lovagok fegyverzete, hadviselése és társadalmi osztálya is azt a formát öltötte, ahogyan ma gondolunk rájuk. Erről a 14. századtól beszélhetünk. A társadalmi változások és még-inkább a lőfegyverek megjelenése és tökéletesedése véget vetett a lovagok funkciójának, létjogosultságának és társadalmi osztályának (15. század második fele). Ettől kezdve a lovag megnevezés csupán egy megtisztelő üres cím. A középkori lovagi költészetben megjelenő nőtisztelet és szerelemfelfogás, valamint a hozzá kapcsolódó életforma (lovagias viselkedés) máig érezhető hatással van a nyugati világra.


Keresztes háború - definíció

A középkor nőkultusza

Trubadúrok - filozófia és költészet