2020. május 16., szombat
Keresztesháború - definíció
Bevezetés
Manapság előszeretettel keresztesháborúnak neveznek minden olyan katonai akciót, amelyet keresztény kultúrájú országból indítottak (a múltban vagy a jelenben) muszlim terület ellen. Pedig az, hogy egy katonai akció keresztesháború e vagy sem, annak szigorú kritériumai vannak. Mielőtt ezt ismertetném fordítsuk figyelmünk arra a korra, amelyben a keresztesháború megszületett, és azokra akikhez leginkább kötődik, a lovagokra.
Lovagok
A lovagkorral kapcsolatban sok a félreértés, az idealizálás, ezért a valóságot próbáltam összefoglalni ebben a rövidke írásomban. Tekintsük át még egyszer a lényeget:
- Nagy Károly frank lovasságának elitalakulatából fejlődött néhány évszázad alatt önálló társadalmi osztállyá.
- Eleinte nemesek és nem nemesek közös testülete, majd öröklődött a cím, apáról az elsőszülött fiúra.
- A lovaggá avatás évszázadokig nem létezett, később is csak látványosságnak számított, és nem volt lényegi jelentősége.
- A lovagok három típusa: hűbéresek, hűbérhez nem jutott ma úgy mondanánk szabadfoglalkozású "kóbor" lovagok, végül a lovagrendekbe tömörülő szerzetesek. (Divat volt az arisztokraták lovaggá avatása, de ők természetesen főurak maradtak.)
A keresztes háborúk elsősorban a lovagrendekhez kötődnek, hiszen éppen a keresztes hadjáratokhoz kapcsolódóan alakultak meg. A lovagrendek szerzetes rendek voltak (például Johanniták, Templomosok, Német Lovagrend) a három általános szerzetesi fogadalom mellet egy negyedik speciális fogadalommal:
- szegénység (semmilyen személyes tulajdonuk nem lehetett)
- engedelmességi (az elöljárók iránti feltétlen engedelmesség)
- cölibátus (tartózkodás a nemi élettől)
- harc a hitetlenek ellen (elsősorban a Szentföldön)
A keresztes hadjáratok tehát vallásos cselekedetek voltak. Ahhoz hogy megértsük a keresztesháború definícióját, meg kell ismerkednünk a teljes búcsú fogalmával.
Búcsú
A búcsú a gyónásban már megbocsájtott, de utána maradó ideig tartó büntetés eltörlésének a módja, "elbúcsúzunk" ezektől a büntetésektől. Arról van szó, hogy az illető nem jut a Pokolra, ám a bűnért ettől még vezekelnie kell a Purgatóriumban (tisztítóhely, ahol vezeklés által megtisztulnak a lelkek). A búcsú ezt a vezeklést törli el. A búcsú teljes vagy részleges aszerint, hogy teljesen vagy csak részlegesen törli el a büntetést. A teljes búcsúnak négy feltétele van: gyónás, áldozás, meghatározott imák a pápa szándékára, ezek az úgynevezett "szokásos feltételek". A negyedik változó, speciális feltétel: valamilyen cselekedet, például egy adott templom felkeresése. Búcsút csak az egyházi hatóság engedélyezhet.
A keresztesháború definíciója
Keresztesháborúnak kizárólag azt a háborút nevezzük, amit az egyházi hatóság hirdet meg azzal, hogy teljes búcsúval jár, ahol a szokásos feltételek mellett a negyedik az, hogy az illető vegyen rész egy adott keresztes hadjáratban. Ez irányulhat bármely hitetlen vagy eretnek terület, például az albigensek ellen. Vallási cselekedetről van tehát szó, méghozzá katolikusról. A keresztesháború kifejezetten a középkor sajátja.