2. Már az album, de még inkább a film tekintetében gyakran megfogalmazott kritika a nőellenes, nőgyűlölő narratíva. A túlféltő anya infantilizáló hatása, később a felnőtt hős felesége, mint a férjét megcsaló és ezzel őt tönkretevő nő személyiségromboló attitűdje, valamint a nő mint prostituált megjelenítése. A nő, mint a férfi tönkretevője, ellensége és elpusztítója. A nő mint szörnyeteg. Meglátásom szerint ez az alkotás teljes félreértése, valójában a legkevésbé sincs így, ellenkezőleg itt a nő archetipikus képe jelenik meg, annak kettős arculatával együtt.
3. A műben a nő egyik megnyilvánulási formája az anya, a gondoskodó, védelmező, mindentől óvó képe, a feltétlen szereteté. Nem minden anya ilyen, de az Anya igen. Ezt tovább hangsúlyozza az apa hiánya, hasonlóan Mauriac Anyaisten című regényéhez.
4. A másik nőképet a feleség testesíti meg, aki a negatív nőkép, a nő, aki a szexualitás által akar uralkodni a férfin. A főhős Mr. Pink Floyd azonban olyan férfi, akin a szexualitás démona nem képes uralkodni, a nőnek ilyen értelemben nincs hatalma fölötte, ami a megcsalás bosszújában realizálódik. A nő mint prostituált is feltűnik a színen, akinek nincs más szerepe, mint a feleségképet árnyalni, a két alak lényegében azonos attitűddel jelenik meg. Azt látjuk, hogy a férfi testi erejével felléphet ugyan ellene, de lelki síkon teljes mértékben kiszolgáltatott.
5. Nem igaz, hogy a nő teszi tönkre a férfit. A főhőst gyerekkorától nyomon követhetjük, a nő csak egy momentum a számtalan élethelyzet között, amelyek közül negatív hatásával kimagaslik az iskola, mint a társadalmi elvárások jellemnyomorító műhelye, ahol azt is látjuk, hogy a tanár nemcsak végrehajtó, hanem ő is a rendszer foglya és szülötte.
6. Nemegyszer a politikai szövegek mellett ellenpontozásként a képi narratíva a nő két arcát helyezi közös kontextusba, de ugyanez látható más megvilágításban a Gerald Scarfe által megálmodott animációkban is; a nő egyszerre vonzó és félelmetes. Ez a kettős természet nem más, mint a Jóságos Anya és a Rettenetes Anya ősi archetipikus megfogalmazása a vizsgált alkotásban, az őskori Magna Mater kultusz behelyezése egy rendkívül bonyolult pszichológiai-politikai-szociológiai kontextusba.
7. A film végén megjelenő animáció Hermann Hesse A pusztai farkas című regénye lezáró jelenetének adoptálása Roger Waters koncepciójába. Harry Haller széthulló személyisége a szeretett lány meggyilkolásában manifesztálódik, amit egy tárgyalás követ, ahol örök életre ítélik, mellékbüntetésül pedig kiröhögik. Mr. Pink Floyd szintén széteső személyisége diktátori szerepben realizálódik, amit szintén tárgyalás követ, ahol védtelenségre ítélik. A tárgyaláson megjelenik a nő két arca, a védő (anya), és a vádló (feleség) szerepében. Hesse művének adoptálása a jelenet hangulatában, díszleteiben és textusában is megmutatkozik. Tudatos utalás a közös alapmotívumra.