Wittgenstein logikai-filozófiájának alkalmazása a szerelemre.
Előszó
Ludwig Wittgenstein traktátusában egyáltalán nem beszélt a legfontosabb dologról a szerelemről. Ám amiről ő hallgat, arról nekem beszélnem kell.
A szerelem logikája
A logikában nincs véletlen. Valami vagy lehetséges, vagy nem lehetséges. Ha lehetséges, akkor nem véletlen. Ez igaz a szerelemre is.
Ahhoz, hogy ismerjek egy másik embert, nem kell ismernem a külső tulajdonságait, de ismernem kell valamennyi belső tulajdonságát.
Minden tény, így a szerelem is nem más, mint összefüggések fennállása.
Az összefüggés különféle dolgok kapcsolata. Ha a dolgok előfordulhatnak összefüggésekben, akkor ennek a lehetősége, így a szerelem lehetősége is eleve bennük rejlik.
Az összefüggésben az emberek meghatározott módon függnek össze egymással.
Minden szerelem a lehetséges lelki összefüggések terében van. Elgondolhatom, hogy ez a lelki tér üres, de nem gondolhatom el a szerelmet e lelki tér nélkül.
A lelki tér, mint szellemi képződmény végtelen.
A szerelmet két ember konfigurációja hozza létre.
A két ember konfigurációja alkotja az összefüggést. Az összefüggésben a két ember lelke úgy kapcsolódik egymásba, mint láncszemek a láncba.
A hangnak rendelkeznie kell valamilyen magassággal, a tapintóérzék tárgyának valamilyen keménységgel, a szerelemnek mélységgel kell rendelkeznie.
A szerelem formája nem más, mint összefüggésekben való előfordulásának lehetősége.
A szerelem valamennyi helyzet lehetőségét tartalmazza.
Ha egy szerelem adott, akkor ezzel adva van valamennyi lehetséges lelki összefüggés is.
Nyilvánvaló, hogy bármennyire különbözik is a beteljesült szerelem a beteljesületlen szerelemtől, valaminek, egy formának, közösnek kell lennie bennük.
Ez a szilárd forma éppen a két emberből áll.
A forma a szerelem lehetősége.
Egy szerelem fennállásából vagy fenn nem állásából nem lehet egy másik szerelem fennállására vagy fenn nem állására következtetni.
A szerelemben nem az a misztikus, hogy milyen, hanem hogy van. A misztikum a másik személye, az hogy elvarázsol.
Boldogság és boldogtalanság a mély-szerelemben, és csak ott, mindig együtt van jelen. Ez a védjegye.
A szerelemről nem lehet beszélni, a szerelmet mutatni kell.