Indulatátvitel

Indulatátvitel az a pszichés jelenség, amelynek során a páciens a környezetében lévő emberek iránt táplált érzelmeit áthelyezi az orvosra. Ez egy kikerülhetetlen szükséges rossz a kezelés folyamán. C. G. Jung rámutatott arra, hogy az indulatátvitel rokon a tömegpszichológiai jelenségekkel. A pszichológiai eszközökkel operáló politikus az a politikus, akivel szemben senki nem lehet közömbös, vagy imádják és istenítik, vagy gyűlölik. Jung úgy vélte, hogy az indulatátvitel és az alkímia között szoros kapcsolat áll fenn. Az alkímia, mint kémiai folyamat értelmetlenség, ám mint misztériumvallás lélektani jelentőségű, az individuációs folyamattal egyenlő. A Mélymag kiszabadul a tudattalan sötét káoszából és tudatra ébred. Tény, hogy a betegek álmai és aktív imaginációik fantáziaképei azonosak az alkímia jelképeivel. Ez a párhuzam segít megérteni a lélektani jelenségeket. Az alkimisták tudattalanja kivetült (projekció). Az alkimisták szövegei csak látszólag kémiai tartalmúak, valójában rejtjelezett vallási iratokról van szó. Jung az alkímia segítségével értelmezte például az első éjszaka jogát, ami szerinte az indulatátvitel feloldását szolgálta a nő és apja között.